| MEJA MWANGI in Hungarian Translation |
 | |  | |  | |  |
| ISBN 963 857 445 3 |
| ISBN 963 857 448 8 |
| ISBN 963 916 919 6 |
| ISBN 963 00 45 66 4 |
Meja Mwangi (1948) kenyai író negyedik könyve jelenik meg
magyarul. Kelet Afrika egyiklegtermékenyebb írója egy tucat
könyvet, feleannyi filmforgatókönyvet írt.
Első könyvei, mint a Végezz velem gyorsan (1972), Ebek
martaléka (1973) Kenya rövid múltját, a függetlenségért
küzdők nehéz korszakát, a tegnapot tükrözik.
A hírnevet a Lefelé a River Roadon (1976) hozza meg
számára, melyet Shiva Naipul mint a kortárs kenyai irodalom
jelentős hangját elemzi egyik művében. Az 1979 ben
megjelent Svábbogár-tánc (előkészületben magyarul is) az
előző könyvvel együtt a hirtelen a rohamos fejlődésnek indult
Kenya városi nyomorúságát idézik. Mwangi a le-maradottak, a
kiszorítottak, a bádogvárosban tengődök életét, reményeik
szétfoszlását rajzolja elénk, sötét, Dosztojevszkij hangulatát
idéző mélységekkel .
A magyarul is megjelent Nyomozás Bozótországban a pusztuló
kenyai vadvilág és az őket pusztító orvvadászat nagyvárosi,
nemzetközi alvilági maffiakapcsolatairól szól a két hős, egy
angol és egy kenyai páros harcáról. Sikerfilmnek szánt
forgatókönyve sosem került vászonra.
Mwangi évente képes megújulni Az 1987-ben megjelent
Koldiiskenyér (előkészületben magyaail is) írói fantáziájának
szabad teret engedő, már világpolgár Mwangi remeke, máig
legolvasmányo-sabb, rendkívül vizuálisan megjelenített Afrika.
Két gyorsan megírt könyv után adja közre a magyarul is
megjelent Afrika csendes című könyvét 1992-ben, mely két
nemzetközi irodalmi díjat is nyert (Heinemann African Writers,
Common-wealth Book Award), méltán. Mwangi legihletet-tebb,
legnagyobb szeretettel megirt könyve, még nyoma sincs benne
az író megkeseredett hangjának, amely eluralkodik A: utolsó
dögvész (megjelent magyarul 1999-ben, angolul 2000-ben)
lapjain. A kontinensét pusztító AIDS járvány, Afrika
elszegényedése, megnyomorodása ellenére is emberi
összefogást kér, arra buzdít, bár maga is tudja a keserű
valóságot. Nincs hova menekülnie egy kontinensnek. Mwangi
írásából érződik erős érdeklődése a film iránt. Képei, helyszín
váltásai gyakran a kamera mozgását idéző vágások. A dán
írónő afrikai éveiről szóló Távol Afrikától című film (1985), a
Konyhás totó (1986, magyarul a Thikai lángfák c. Elspeth
Huxley regény alapján), a Beryl Markham életét idéző Árnyék a
fiivön (rendezte: Tony Richardson, 1988, magyarul könyvben:
Követem a Napot), a tragikus sorsú Goddal életéről szóló
Gorillák a ködben (1988) forgatásánál dolgozik. Jelenleg is a
filmezés köti le, forgatókönyvéhez reményeink szerint magyar
szerző ír zenét.
Számos nemzetközi díjat kapott, közöttük a Kariuki 1991-
ben a Deutsche Jugendliteraturpreis nyertese volt.
A kelet-afrikai Kenya, az egykori romantikus vadászparadicsom
kevesebb, mint három emberöltő alatt kapcsolódott be a világ
vérkeringésébe. Teleki Sámuel gróf háromszáz teherhordóval
indult útnak még 1889-ben a szárazföld felderítetlen, érintetlen
belsejébe, rubele ki dogo, de néhány évtizeddel később az
angolok már vasútat építettek. A Lunatic Expressnek, az ipari
forradalom egyik remekművének már elég három nap, hogy
Mom-basából, az indiai óceáni kikötőből a Viktória tóig,
Ugandába, Afrika gyöngyszeméig repítse utasát.
A kikuyu mondák megemlítik a vaskígyón érkező
fehérembereket, akiknek fakó bőre vörösre ég az afrikai Nap
alatt, testük színe a kiangerére, békára hasonlít.
A fehér ember elfoglalja, kisajátítja a legjobb termőföldeket,
rezervátumba kényszeríti a lakosságot. A brit védnökség alá
helyezett ország lakói az első világháború során a német
fennhatóságú Tanganyikában harcoltak az angolok oldalán. Az
ötvenes évek elejétől szerveződött a gyarmati függőség
lerázását kitűző, a terrortól sem visszariadó, az angolokkal
együttműködő honfitársaival is kíméletlenül leszámoló Mau
Mau mozgalom.
Ez a titkos társaság, amely nem ritkán erőszakosan toborzott -
vérszerződéssel megpecsételt -mozgalmához híveket,
meghirdette harcát a „vörös idegenek" kiszorítására. A másik
függetlenségi mozgalom vezére Dzsomo Kenyatta volt.
Angliában tanult kulturális antropológiát
magyarul. Kelet Afrika egyiklegtermékenyebb írója egy tucat
könyvet, feleannyi filmforgatókönyvet írt.
Első könyvei, mint a Végezz velem gyorsan (1972), Ebek
martaléka (1973) Kenya rövid múltját, a függetlenségért
küzdők nehéz korszakát, a tegnapot tükrözik.
A hírnevet a Lefelé a River Roadon (1976) hozza meg
számára, melyet Shiva Naipul mint a kortárs kenyai irodalom
jelentős hangját elemzi egyik művében. Az 1979 ben
megjelent Svábbogár-tánc (előkészületben magyarul is) az
előző könyvvel együtt a hirtelen a rohamos fejlődésnek indult
Kenya városi nyomorúságát idézik. Mwangi a le-maradottak, a
kiszorítottak, a bádogvárosban tengődök életét, reményeik
szétfoszlását rajzolja elénk, sötét, Dosztojevszkij hangulatát
idéző mélységekkel .
A magyarul is megjelent Nyomozás Bozótországban a pusztuló
kenyai vadvilág és az őket pusztító orvvadászat nagyvárosi,
nemzetközi alvilági maffiakapcsolatairól szól a két hős, egy
angol és egy kenyai páros harcáról. Sikerfilmnek szánt
forgatókönyve sosem került vászonra.
Mwangi évente képes megújulni Az 1987-ben megjelent
Koldiiskenyér (előkészületben magyaail is) írói fantáziájának
szabad teret engedő, már világpolgár Mwangi remeke, máig
legolvasmányo-sabb, rendkívül vizuálisan megjelenített Afrika.
Két gyorsan megírt könyv után adja közre a magyarul is
megjelent Afrika csendes című könyvét 1992-ben, mely két
nemzetközi irodalmi díjat is nyert (Heinemann African Writers,
Common-wealth Book Award), méltán. Mwangi legihletet-tebb,
legnagyobb szeretettel megirt könyve, még nyoma sincs benne
az író megkeseredett hangjának, amely eluralkodik A: utolsó
dögvész (megjelent magyarul 1999-ben, angolul 2000-ben)
lapjain. A kontinensét pusztító AIDS járvány, Afrika
elszegényedése, megnyomorodása ellenére is emberi
összefogást kér, arra buzdít, bár maga is tudja a keserű
valóságot. Nincs hova menekülnie egy kontinensnek. Mwangi
írásából érződik erős érdeklődése a film iránt. Képei, helyszín
váltásai gyakran a kamera mozgását idéző vágások. A dán
írónő afrikai éveiről szóló Távol Afrikától című film (1985), a
Konyhás totó (1986, magyarul a Thikai lángfák c. Elspeth
Huxley regény alapján), a Beryl Markham életét idéző Árnyék a
fiivön (rendezte: Tony Richardson, 1988, magyarul könyvben:
Követem a Napot), a tragikus sorsú Goddal életéről szóló
Gorillák a ködben (1988) forgatásánál dolgozik. Jelenleg is a
filmezés köti le, forgatókönyvéhez reményeink szerint magyar
szerző ír zenét.
Számos nemzetközi díjat kapott, közöttük a Kariuki 1991-
ben a Deutsche Jugendliteraturpreis nyertese volt.
A kelet-afrikai Kenya, az egykori romantikus vadászparadicsom
kevesebb, mint három emberöltő alatt kapcsolódott be a világ
vérkeringésébe. Teleki Sámuel gróf háromszáz teherhordóval
indult útnak még 1889-ben a szárazföld felderítetlen, érintetlen
belsejébe, rubele ki dogo, de néhány évtizeddel később az
angolok már vasútat építettek. A Lunatic Expressnek, az ipari
forradalom egyik remekművének már elég három nap, hogy
Mom-basából, az indiai óceáni kikötőből a Viktória tóig,
Ugandába, Afrika gyöngyszeméig repítse utasát.
A kikuyu mondák megemlítik a vaskígyón érkező
fehérembereket, akiknek fakó bőre vörösre ég az afrikai Nap
alatt, testük színe a kiangerére, békára hasonlít.
A fehér ember elfoglalja, kisajátítja a legjobb termőföldeket,
rezervátumba kényszeríti a lakosságot. A brit védnökség alá
helyezett ország lakói az első világháború során a német
fennhatóságú Tanganyikában harcoltak az angolok oldalán. Az
ötvenes évek elejétől szerveződött a gyarmati függőség
lerázását kitűző, a terrortól sem visszariadó, az angolokkal
együttműködő honfitársaival is kíméletlenül leszámoló Mau
Mau mozgalom.
Ez a titkos társaság, amely nem ritkán erőszakosan toborzott -
vérszerződéssel megpecsételt -mozgalmához híveket,
meghirdette harcát a „vörös idegenek" kiszorítására. A másik
függetlenségi mozgalom vezére Dzsomo Kenyatta volt.
Angliában tanult kulturális antropológiát
| A kiadó utószava |
Az elefántagyar az elefántoké! - szól az állatvédők
felhívása. Az elefántagyar drága, mint az arany.
A kelet-afrikai Kenya volt az (egyik) utolsó vadparadicsom a
földön. Az Elefántveszély! feliratú tábla kopot-tan
szomorkodik a Mombasától a kontinens szíve felé vezető
Trans-African Highway mellett. Elefánt már alig akad.
Romantikus szafarik vadászait felváltották a géppisztollyal
lesben álló banditák, akik kíméletlenül tizedelik az
elefántokat.
A világkereskedelem várja az áldozatul esett állatok
testrészeit, hogy magára aggatva pompázhasson bennük
az ember.
A maffia megszimatolta az üzleti lehetőséget, és az
orvvadászatot a kábítószer-kereskedelem
mellékágazataként üzemelteti az afrikai országban. Ilyen
fekete a helyzet, vagy csak véget ért az illúziók kora
szafariföldön és ami a modern Kenyát illeti, nem igaz rá a
régi mondás: Minden új, ami Afrikából származik?
Meja Mwangi világszerte ismert, és az angliai
irodalomkönyvekben is megemlített, kortárs kenyai író, A
magyar olvasó a közelmúltban megjelent Afrika csendes
című könyvét ismerheti.
„A gazdag embernek a fingja sem büdös." így foglalja
össze Baba Pesa, a Pénz Atyja világszemléletét. Neki
minden sikerült Kenya függetlenné válása után.
Megszerzi a volt telepes házát, birtokát, gépeit.
Terjeszkedik. Szomszédaitól is felvásárolja földjeiket. Egy
dologgal vall kudarcot. Tehetséges fia félbehagyja az
egyetemet és meghasonlottan, alkoholmámorban az
eldugott kis falu önjelölt prófétája lesz. Hiába várják az
esőt. Áldozatot mutatnak be a Kenya-hegy havas
csúcsán lakozó régi istennek is, de senki sem emlékszik
az ősi szertartásra. Mégis megjön az eső, de mindent
elmos, elvágva az életért küzdők útját.
Mwangi fanyar, hahotára is fakasztó humorral mutatja be
a régi értéket felejtő, az új civilizáció árnyoldalaitól
megzavarodott afrikai ember dilemmáit.
A kenyai Meja Mwangi az afrikai és a kortárs angol nyelvű
irodalom kiemelkedő, rendkívül termékeny, Európa szerte
elismert írója.
össze Baba Pesa, a Pénz Atyja világszemléletét. Neki
minden sikerült Kenya függetlenné válása után.
Megszerzi a volt telepes házát, birtokát, gépeit.
Terjeszkedik. Szomszédaitól is felvásárolja földjeiket. Egy
dologgal vall kudarcot. Tehetséges fia félbehagyja az
egyetemet és meghasonlottan, alkoholmámorban az
eldugott kis falu önjelölt prófétája lesz. Hiába várják az
esőt. Áldozatot mutatnak be a Kenya-hegy havas
csúcsán lakozó régi istennek is, de senki sem emlékszik
az ősi szertartásra. Mégis megjön az eső, de mindent
elmos, elvágva az életért küzdők útját.
Mwangi fanyar, hahotára is fakasztó humorral mutatja be
a régi értéket felejtő, az új civilizáció árnyoldalaitól
megzavarodott afrikai ember dilemmáit.
A kenyai Meja Mwangi az afrikai és a kortárs angol nyelvű
irodalom kiemelkedő, rendkívül termékeny, Európa szerte
elismert írója.
„AIDS temet - kondom gyógyít" - dülöngélnek Kamasz
betűi a plakáton Crossroads házain.
A pusztuló afrikai városka válaszúthoz ért: vagy
megpróbál valahogy védekezni korunk pestise ellen, vagy
ez lesz számára az utolsó dögvész. A kenyai Meja Mwangi
egy vidéki település sorsán keresztül mutatja be az AIDS
okozta tragédiákat. A regény hőséi: Janet, a kondomot
terjesztő asszony, Frank, az állatorvosból átvedlett
segítőtársa és Kamasz meg Bróker, a sikeres üzletember -
vagy ő Wa Guka, a hírhedt bankrabló? - küzdenek a
járvánnyal, az előítéletekkel, hagyományokkal, a helyi
hatalmasságokkal és önmagukkal.
„-Milyen üzletbe érdemes itt kezdeni? - kérdezte az öreg
tanárt.
- Sírásás - szólalt meg mögöttük Kamasz.
- A sírásás jól megy - bólintott a tanár. - Tarolnak, ma
napság.
- Más nincs? - próbálkozott Bróker. - Valami kevésbé
kísérteties? Adok-veszekre gondolok.
- Koporsó - kotyogott közbe megint Kamasz."
1980-ban ünnepeltük a himlő eltűnését a Földről, az
ezredfordulóra kétmillió áldozata lesz az AIDS-nek a
szubszaharai Afrikában.
betűi a plakáton Crossroads házain.
A pusztuló afrikai városka válaszúthoz ért: vagy
megpróbál valahogy védekezni korunk pestise ellen, vagy
ez lesz számára az utolsó dögvész. A kenyai Meja Mwangi
egy vidéki település sorsán keresztül mutatja be az AIDS
okozta tragédiákat. A regény hőséi: Janet, a kondomot
terjesztő asszony, Frank, az állatorvosból átvedlett
segítőtársa és Kamasz meg Bróker, a sikeres üzletember -
vagy ő Wa Guka, a hírhedt bankrabló? - küzdenek a
járvánnyal, az előítéletekkel, hagyományokkal, a helyi
hatalmasságokkal és önmagukkal.
„-Milyen üzletbe érdemes itt kezdeni? - kérdezte az öreg
tanárt.
- Sírásás - szólalt meg mögöttük Kamasz.
- A sírásás jól megy - bólintott a tanár. - Tarolnak, ma
napság.
- Más nincs? - próbálkozott Bróker. - Valami kevésbé
kísérteties? Adok-veszekre gondolok.
- Koporsó - kotyogott közbe megint Kamasz."
1980-ban ünnepeltük a himlő eltűnését a Földről, az
ezredfordulóra kétmillió áldozata lesz az AIDS-nek a
szubszaharai Afrikában.
| Afrika csendes |
| Nyomozás bozótországban |
| Az utolsó dögvész |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| (c) Copyright 2007 by HM Inc. + Meja Mwangi |
| Afrika csendes Kávé Kiadó, 1997 |
| Nyomozás bozótországban Kávé Kiadó, 1998 |
| Az utolsó dögvész Kávé Kiadó, 1999 |
| Kariuki Sawa Sawa, 2000 |
| Magyar |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
Kariuki, a kikuyu törzsbeli gyerek és Nigel, az angol kisfiú együtt
keresik a kalandot, a boldog pillanatokat. Körülöttük a felnőttek
világa, amely tele van gyűlölettel, félelemmel, viszállyal. De hiába
tiltják egymástól a két fiút, elszöknek az erdőbe, halásznak,
varacskos disznóra vadásznak, mígnem Nigelt foglyul ejtik az erdő
titokzatos fekete lakói. Kariuki elindul egyedül, hogy megkeresse
barátját.
keresik a kalandot, a boldog pillanatokat. Körülöttük a felnőttek
világa, amely tele van gyűlölettel, félelemmel, viszállyal. De hiába
tiltják egymástól a két fiút, elszöknek az erdőbe, halásznak,
varacskos disznóra vadásznak, mígnem Nigelt foglyul ejtik az erdő
titokzatos fekete lakói. Kariuki elindul egyedül, hogy megkeresse
barátját.
A békében és barátságban való együttélést, az emberiség legnagyobb
próbatételét a könyv főhősei, Kariuki, a kis kikuyu és Nigel, az angol
kisfiú még természetesen, ösztönösen teljesíti. A gyerekek együtt
keresik a kalandot, a boldog pillanatokat és életüket kockáztatják
egymásért. A másik világban, mely körülveszi őket, a felnőttek már
félelemmel, haraggal méregetik egymást. Az egyik az elvesztettet
akarja visszaszerezni, a másik a megszerzettet félti.
Kariuki bátyja, bár a Mau Mau tagja, megmenti a kis fehér embert,
hiszen testvérének barátja.
Történetünk idején még nem hangzott el az üzenet, hogy új szelek
fújnak a kontinensen (Mac-Millan fokvárosi beszéde, 1961) és majd új
politikát hoz a szél.
Kenyatta miniszterelnökként a flamingóiról híres Nakuruban a
bizonytalan angol telepesek előtt így beszélt: „Azt kívánjuk, hogy
maradjanak, gazdálkodjanak itt (Kenyában). Kölcsönösen meg kell
tanulnunk a megbocsátást. A társadalom nem fekete, barna, vagy
fehér angyalokból adódik össze. Emberek vagyunk, mindnyájan
tévedhetünk. A felejtés és a megbocsátás jó dolog. Maguknak is van
mit felejtem, épp úgy, mint nekem."
Kenya még abban az évben, 1963-ban lett független.
Az összefogást hirdeti az ország címerében szereplő jelszó is:
Harambee - csináljuk együtt.
Kenya a mai napig mintaállam Afrikában. A függetlenség óta
megháromszorozódott lakosság békében él az angolok által
betelepített indiaiak és az angol telepesek utódaival. Békés szigetként
ma-gaslott ki a függetlenné vált kontinens vérzivataros,
polgárháborúkról és diktátorok hátborzongató tetteiről szóló
történelmében, a világhatalmakjátszóterén. Ma, amikor Zimbabwéban
a napi politika uszít a bőrszínt megkülönböztető machinációkkal, Kenya
még mindig békés, bár sorsa megtépázott. Minden negyedik ember
AIDS-szel fertőzött, nagy a szegénység, a többpártrendszer
bevezetését követően, mint más országban is, etnikai hovatartozás
szerint tagozódik, különül el a népesség, osztódnak a civil szervezetek.
Tán ismét szükségük lesz egy bölcs és türelmes államférfira, amilyen
Kenyatta volt, aki évtizedes bebörtönzés után sérelmet, szenvedést
felejtve megteremtette és éltette a Harambee jelszó lényegét.
Vajon hogyan alakult a kis Kariuki sorsa a felnőtté válás során9
Mwangi müvei 14 nyelven jelentek meg, magyarul eddig három könyve.
A kedves érdeklődő olvasó megtalálja bennük - más nevek, más
szereplők alatt - a folytatást
próbatételét a könyv főhősei, Kariuki, a kis kikuyu és Nigel, az angol
kisfiú még természetesen, ösztönösen teljesíti. A gyerekek együtt
keresik a kalandot, a boldog pillanatokat és életüket kockáztatják
egymásért. A másik világban, mely körülveszi őket, a felnőttek már
félelemmel, haraggal méregetik egymást. Az egyik az elvesztettet
akarja visszaszerezni, a másik a megszerzettet félti.
Kariuki bátyja, bár a Mau Mau tagja, megmenti a kis fehér embert,
hiszen testvérének barátja.
Történetünk idején még nem hangzott el az üzenet, hogy új szelek
fújnak a kontinensen (Mac-Millan fokvárosi beszéde, 1961) és majd új
politikát hoz a szél.
Kenyatta miniszterelnökként a flamingóiról híres Nakuruban a
bizonytalan angol telepesek előtt így beszélt: „Azt kívánjuk, hogy
maradjanak, gazdálkodjanak itt (Kenyában). Kölcsönösen meg kell
tanulnunk a megbocsátást. A társadalom nem fekete, barna, vagy
fehér angyalokból adódik össze. Emberek vagyunk, mindnyájan
tévedhetünk. A felejtés és a megbocsátás jó dolog. Maguknak is van
mit felejtem, épp úgy, mint nekem."
Kenya még abban az évben, 1963-ban lett független.
Az összefogást hirdeti az ország címerében szereplő jelszó is:
Harambee - csináljuk együtt.
Kenya a mai napig mintaállam Afrikában. A függetlenség óta
megháromszorozódott lakosság békében él az angolok által
betelepített indiaiak és az angol telepesek utódaival. Békés szigetként
ma-gaslott ki a függetlenné vált kontinens vérzivataros,
polgárháborúkról és diktátorok hátborzongató tetteiről szóló
történelmében, a világhatalmakjátszóterén. Ma, amikor Zimbabwéban
a napi politika uszít a bőrszínt megkülönböztető machinációkkal, Kenya
még mindig békés, bár sorsa megtépázott. Minden negyedik ember
AIDS-szel fertőzött, nagy a szegénység, a többpártrendszer
bevezetését követően, mint más országban is, etnikai hovatartozás
szerint tagozódik, különül el a népesség, osztódnak a civil szervezetek.
Tán ismét szükségük lesz egy bölcs és türelmes államférfira, amilyen
Kenyatta volt, aki évtizedes bebörtönzés után sérelmet, szenvedést
felejtve megteremtette és éltette a Harambee jelszó lényegét.
Vajon hogyan alakult a kis Kariuki sorsa a felnőtté válás során9
Mwangi müvei 14 nyelven jelentek meg, magyarul eddig három könyve.
A kedves érdeklődő olvasó megtalálja bennük - más nevek, más
szereplők alatt - a folytatást
| Illustration by Kirui Koskei |
| Illustration by Kirui Koskei |
| School Friends Pastels by Bonsalles |