| HM Productions Intl. All Rights Reserved |
| copyright 2008 by HM Entertainment Inc. |
| THIS SITE |
 |  |  |  |  |
| Magyar |
| címlapterv: Anna Kiss |
| ISBN 963 00 45 66 4 |
Meja Mwangi (1948) kenyai író negyedik könyve jelenik meg
magyarul. Kelet Afrika egyiklegtermékenyebb írója egy tucat könyvet,
feleannyi filmforgatókönyvet írt.
Első könyvei, mint a Végezz velem gyorsan (1972), Ebek martaléka
(1973) Kenya rövid múltját, a függetlenségért küzdők nehéz
korszakát, a tegnapot tükrözik.
A hírnevet a Lefelé a River Roadon (1976) hozza meg számára,
melyet Shiva Naipul mint a kortárs kenyai irodalom jelentős hangját
elemzi egyik művében. Az 1979 ben megjelent Svábbogár-tánc
(előkészületben magyarul is) az előző könyvvel együtt a hirtelen a
rohamos fejlődésnek indult Kenya városi nyomorúságát idézik. Mwangi
a le-maradottak, a kiszorítottak, a bádogvárosban tengődök életét,
reményeik szétfoszlását rajzolja elénk, sötét, Dosztojevszkij
hangulatát idéző mélységekkel .
A magyarul is megjelent Nyomozás Bozótországban a pusztuló kenyai
vadvilág és az őket pusztító orvvadászat nagyvárosi, nemzetközi
alvilági maffiakapcsolatairól szól a két hős, egy angol és egy kenyai
páros harcáról. Sikerfilmnek szánt forgatókönyve sosem került
vászonra.
Mwangi évente képes megújulni Az 1987-ben megjelent Koldiiskenyér
(előkészületben magyaail is) írói fantáziájának szabad teret engedő,
már világpolgár Mwangi remeke, máig legolvasmányo-sabb, rendkívül
vizuálisan megjelenített Afrika. Két gyorsan megírt könyv után adja
közre a magyarul is megjelent Afrika csendes című könyvét 1992-ben,
mely két nemzetközi irodalmi díjat is nyert (Hememann African
Writers, Common-wealth Book Award), méltán. Mwangi legihletet-tebb,
legnagyobb szeretettel megirt könyve, még nyoma sincs benne az író
megkeseredett hangjának, amely eluralkodik A: utolsó dögvész
(megjelent magyarul 1999-ben, angolul 2000-ben) lapjain. A
kontinensét pusztító AIDS járvány, Afrika elszegényedése,
megnyomorodása ellenére is emberi összefogást kér, arra buzdít, bár
maga is tudja a keserű valóságot. Nincs hova menekülnie egy
kontinensnek. Mwangi írásából érződik erős érdeklődése a film iránt.
Képei, helyszín váltásai gyakran a kamera mozgását idéző vágások. A
dán írónő afrikai éveiről szóló Távol Afrikától című film (1985), a
Konyhás totó (1986, magyarul a Thikai lángfák c. Elspeth Huxley
regény alapján), a Beryl Markham életét idéző Árnyék a fiivön
(rendezte: Tony Richardson, 1988, magyarul könyvben: Követem a
Napot), a tragikus sorsú Goddal életéről szóló Gorillák a ködben
(1988) forgatásánál dolgozik. Jelenleg is a filmezés köti le,
forgatókönyvéhez reményeink szerint magyar szerző ír zenét.
Számos nemzetközi díjat kapott, közöttük a Kariuki 1991-ben a
Deutsche Jugendliteraturpreis nyertese volt.
A kelet-afrikai Kenya, az egykori romantikus vadászparadicsom
kevesebb, mint három emberöltő alatt kapcsolódott be a világ
vérkeringésébe. Teleki Sámuel gróf háromszáz teherhordóval indult
útnak még 1889-ben a szárazföld felderítetlen, érintetlen belsejébe,
rubele ki dogo, de néhány évtizeddel később az angolok már vasútat
építettek. A Lunatic Expressnek, az ipari forradalom egyik
remekművének már elég három nap, hogy Mom-basából, az indiai
óceáni kikötőből a Viktória tóig, Ugandába, Afrika gyöngyszeméig
repítse utasát.
magyarul. Kelet Afrika egyiklegtermékenyebb írója egy tucat könyvet,
feleannyi filmforgatókönyvet írt.
Első könyvei, mint a Végezz velem gyorsan (1972), Ebek martaléka
(1973) Kenya rövid múltját, a függetlenségért küzdők nehéz
korszakát, a tegnapot tükrözik.
A hírnevet a Lefelé a River Roadon (1976) hozza meg számára,
melyet Shiva Naipul mint a kortárs kenyai irodalom jelentős hangját
elemzi egyik művében. Az 1979 ben megjelent Svábbogár-tánc
(előkészületben magyarul is) az előző könyvvel együtt a hirtelen a
rohamos fejlődésnek indult Kenya városi nyomorúságát idézik. Mwangi
a le-maradottak, a kiszorítottak, a bádogvárosban tengődök életét,
reményeik szétfoszlását rajzolja elénk, sötét, Dosztojevszkij
hangulatát idéző mélységekkel .
A magyarul is megjelent Nyomozás Bozótországban a pusztuló kenyai
vadvilág és az őket pusztító orvvadászat nagyvárosi, nemzetközi
alvilági maffiakapcsolatairól szól a két hős, egy angol és egy kenyai
páros harcáról. Sikerfilmnek szánt forgatókönyve sosem került
vászonra.
Mwangi évente képes megújulni Az 1987-ben megjelent Koldiiskenyér
(előkészületben magyaail is) írói fantáziájának szabad teret engedő,
már világpolgár Mwangi remeke, máig legolvasmányo-sabb, rendkívül
vizuálisan megjelenített Afrika. Két gyorsan megírt könyv után adja
közre a magyarul is megjelent Afrika csendes című könyvét 1992-ben,
mely két nemzetközi irodalmi díjat is nyert (Hememann African
Writers, Common-wealth Book Award), méltán. Mwangi legihletet-tebb,
legnagyobb szeretettel megirt könyve, még nyoma sincs benne az író
megkeseredett hangjának, amely eluralkodik A: utolsó dögvész
(megjelent magyarul 1999-ben, angolul 2000-ben) lapjain. A
kontinensét pusztító AIDS járvány, Afrika elszegényedése,
megnyomorodása ellenére is emberi összefogást kér, arra buzdít, bár
maga is tudja a keserű valóságot. Nincs hova menekülnie egy
kontinensnek. Mwangi írásából érződik erős érdeklődése a film iránt.
Képei, helyszín váltásai gyakran a kamera mozgását idéző vágások. A
dán írónő afrikai éveiről szóló Távol Afrikától című film (1985), a
Konyhás totó (1986, magyarul a Thikai lángfák c. Elspeth Huxley
regény alapján), a Beryl Markham életét idéző Árnyék a fiivön
(rendezte: Tony Richardson, 1988, magyarul könyvben: Követem a
Napot), a tragikus sorsú Goddal életéről szóló Gorillák a ködben
(1988) forgatásánál dolgozik. Jelenleg is a filmezés köti le,
forgatókönyvéhez reményeink szerint magyar szerző ír zenét.
Számos nemzetközi díjat kapott, közöttük a Kariuki 1991-ben a
Deutsche Jugendliteraturpreis nyertese volt.
A kelet-afrikai Kenya, az egykori romantikus vadászparadicsom
kevesebb, mint három emberöltő alatt kapcsolódott be a világ
vérkeringésébe. Teleki Sámuel gróf háromszáz teherhordóval indult
útnak még 1889-ben a szárazföld felderítetlen, érintetlen belsejébe,
rubele ki dogo, de néhány évtizeddel később az angolok már vasútat
építettek. A Lunatic Expressnek, az ipari forradalom egyik
remekművének már elég három nap, hogy Mom-basából, az indiai
óceáni kikötőből a Viktória tóig, Ugandába, Afrika gyöngyszeméig
repítse utasát.
A békében és barátságban való együttélést, az emberiség legnagyobb
próbatételét a könyv főhősei, Kariuki, a kis kikuyu és Nigel, az angol
kisfiú még természetesen, ösztönösen teljesíti. A gyerekek együtt
keresik a kalandot, a boldog pillanatokat és életüket kockáztatják
egymásért. A másik világban, mely körülveszi őket, a felnőttek már
félelemmel, haraggal méregetik egymást. Az egyik az elvesztettet
akarja visszaszerezni, a másik a megszerzettet félti.
Kariuki bátyja, bár a Mau Mau tagja, megmenti a kis fehér embert,
hiszen testvérének barátja.
Történetünk idején még nem hangzott el az üzenet, hogy új szelek
fújnak a kontinensen (Mac-Millan fokvárosi beszéde, 1961) és majd új
politikát hoz a szél.
Kenyatta miniszterelnökként a flamingóiról híres Nakuruban a
bizonytalan angol telepesek előtt így beszélt: „Azt kívánjuk, hogy
maradjanak, gazdálkodjanak itt (Kenyában). Kölcsönösen meg kell
tanulnunk a megbocsátást. A társadalom nem fekete, barna, vagy
fehér angyalokból adódik össze. Emberek vagyunk, mindnyájan
tévedhetünk. A felejtés és a megbocsátás jó dolog. Maguknak is van
mit felejtem, épp úgy, mint nekem."
Kenya még abban az évben, 1963-ban lett független.
Az összefogást hirdeti az ország címerében szereplő jelszó is:
Harambee - csináljuk együtt.
Kenya a mai napig mintaállam Afrikában. A függetlenség óta
megháromszorozódott lakosság békében él az angolok által
betelepített indiaiak és az angol telepesek utódaival. Békés szigetként
ma-gaslott ki a függetlenné vált kontinens vérzivataros,
polgárháborúkról és diktátorok hátborzongató tetteiről szóló
történelmében, a világhatalmakjátszóterén. Ma, amikor Zimbabwéban
a napi politika uszít a bőrszínt megkülönböztető machinációkkal,
Kenya még mindig békés, bár sorsa megtépázott. Minden negyedik
ember AIDS-szel fertőzött, nagy a szegénység, a többpártrendszer
bevezetését követően, mint más országban is, etnikai hovatartozás
szerint tagozódik, különül el a népesség, osztódnak a civil szervezetek.
Tán ismét szükségük lesz egy bölcs és türelmes államférfira, amilyen
Kenyatta volt, aki évtizedes bebörtönzés után sérelmet, szenvedést
felejtve megteremtette és éltette a Harambee jelszó lényegét.
Vajon hogyan alakult a kis Kariuki sorsa a felnőtté válás során9
Mwangi müvei 14 nyelven jelentek meg, magyarul eddig három
könyve. A kedves érdeklődő olvasó megtalálja bennük - más nevek,
más szereplők alatt - a folytatást
próbatételét a könyv főhősei, Kariuki, a kis kikuyu és Nigel, az angol
kisfiú még természetesen, ösztönösen teljesíti. A gyerekek együtt
keresik a kalandot, a boldog pillanatokat és életüket kockáztatják
egymásért. A másik világban, mely körülveszi őket, a felnőttek már
félelemmel, haraggal méregetik egymást. Az egyik az elvesztettet
akarja visszaszerezni, a másik a megszerzettet félti.
Kariuki bátyja, bár a Mau Mau tagja, megmenti a kis fehér embert,
hiszen testvérének barátja.
Történetünk idején még nem hangzott el az üzenet, hogy új szelek
fújnak a kontinensen (Mac-Millan fokvárosi beszéde, 1961) és majd új
politikát hoz a szél.
Kenyatta miniszterelnökként a flamingóiról híres Nakuruban a
bizonytalan angol telepesek előtt így beszélt: „Azt kívánjuk, hogy
maradjanak, gazdálkodjanak itt (Kenyában). Kölcsönösen meg kell
tanulnunk a megbocsátást. A társadalom nem fekete, barna, vagy
fehér angyalokból adódik össze. Emberek vagyunk, mindnyájan
tévedhetünk. A felejtés és a megbocsátás jó dolog. Maguknak is van
mit felejtem, épp úgy, mint nekem."
Kenya még abban az évben, 1963-ban lett független.
Az összefogást hirdeti az ország címerében szereplő jelszó is:
Harambee - csináljuk együtt.
Kenya a mai napig mintaállam Afrikában. A függetlenség óta
megháromszorozódott lakosság békében él az angolok által
betelepített indiaiak és az angol telepesek utódaival. Békés szigetként
ma-gaslott ki a függetlenné vált kontinens vérzivataros,
polgárháborúkról és diktátorok hátborzongató tetteiről szóló
történelmében, a világhatalmakjátszóterén. Ma, amikor Zimbabwéban
a napi politika uszít a bőrszínt megkülönböztető machinációkkal,
Kenya még mindig békés, bár sorsa megtépázott. Minden negyedik
ember AIDS-szel fertőzött, nagy a szegénység, a többpártrendszer
bevezetését követően, mint más országban is, etnikai hovatartozás
szerint tagozódik, különül el a népesség, osztódnak a civil szervezetek.
Tán ismét szükségük lesz egy bölcs és türelmes államférfira, amilyen
Kenyatta volt, aki évtizedes bebörtönzés után sérelmet, szenvedést
felejtve megteremtette és éltette a Harambee jelszó lényegét.
Vajon hogyan alakult a kis Kariuki sorsa a felnőtté válás során9
Mwangi müvei 14 nyelven jelentek meg, magyarul eddig három
könyve. A kedves érdeklődő olvasó megtalálja bennük - más nevek,
más szereplők alatt - a folytatást
| A kiadó utószava |
Kariuki, a kikuyu törzsbeli gyerek és Nigel, az angol
kisfiú együtt keresik a kalandot, a boldog pillanatokat.
Körülöttük a felnőttek világa, amely tele van gyűlölettel,
félelemmel, viszállyal. De hiába tiltják egymástól a két
fiút, elszöknek az erdőbe, halásznak, varacskos
disznóra vadásznak, mígnem Nigelt foglyul ejtik az erdő
titokzatos fekete lakói. Kariuki elindul egyedül, hogy
megkeresse barátját.
kisfiú együtt keresik a kalandot, a boldog pillanatokat.
Körülöttük a felnőttek világa, amely tele van gyűlölettel,
félelemmel, viszállyal. De hiába tiltják egymástól a két
fiút, elszöknek az erdőbe, halásznak, varacskos
disznóra vadásznak, mígnem Nigelt foglyul ejtik az erdő
titokzatos fekete lakói. Kariuki elindul egyedül, hogy
megkeresse barátját.
| Kariuki Sawa Sawa, 2000 |
KARIUKI
magyarra fordította : Judit Biro
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
